Útmutató a vízi teknősök háziállatként való tartásához: élettartam, akvárium berendezése, táplálék és egyebek

A vízi teknősök különféle fajai igen népszerű kedvtelésből tartott állatok. A kisállat-kereskedésekben kapható gyakori fajták közé tartozik a vörösfülű ékszerteknős, a festett teknős, a térképteknős, a pézsmateknős és a pettyes teknős. Megfelelő gondozás mellett ezek a teknősök évtizedekig élhetnek, de tartásuk hosszú távú elköteleződést igényel. Mielőtt hazavinne egyet, mindenképpen ismerje meg természetes viselkedését, a megfelelő akvárium kialakítását és a napi teendőket. Ha vízi teknős tartását fontolgatja, olvassa tovább ezt az útmutatót, amelyből megtudhatja, hogyan biztosíthat egészséges és kényelmes élőhelyet új kedvencének.

A kedvtelésből tartott teknősök gyakori fajtái

Először is fontos tudni, hogy a legnépszerűbb „vízi” kedvtelésből tartott teknősök valójában félig vízi életmódúak, vagyis nagy úszóterületre és teljesen száraz napozóhelyre is szükségük van. Ezzel szemben az olyan „teljesen” vízi teknősök, mint a lágyhéjú teknősök és a mata maták, szinte egész idejüket a vízben töltik. Ez a gondozási útmutató a félig vízi teknősökre összpontosít; a főbb fajok a következők:

• Vörösfülű ékszerteknős: Nagyon aktív, vörös fülfoltjairól könnyen felismerhető. Nagyra nő, körülbelül 10-12+ hüvelyk hosszúra. Nagyon nagy akváriumra és erős szűrőre van szüksége.
• Festett teknős: Élénk színű páncél- és bőrmintázatú, gyakran félénk. Növényekkel sűrűn beültetett élőhelyre van szüksége. Az enyhén hűvösebb vizet kedveli.
• Pézsmateknős: Teljesen vízi életmódú, kis termetű, körülbelül 3-5 hüvelyk hosszú; többet gyalogol, mint úszik. Ritkán napozik, stressz esetén pedig pézsmaszagot áraszthat. Kisebb akváriumba is ideális.
• Térképteknős: Páncélján bonyolult, térképre emlékeztető mintázat látható. A nemek mérete között jelentős különbség van. Gyakran érzékeny a víz minőségére.

Bár a vízi teknősök gondozásának alapvető követelményei hasonlóak, vásárlás előtt érdemes megismerkednie az egyes fajták gondozásának és etetésének sajátosságaival.

KAPCSOLÓDÓ: Orosz teknős gondozási útmutató

Vízi kedvtelésből tartott teknősök élettartama

Megfelelő gondozás mellett a vízi teknősök átlagosan 20-50 évig élhetnek, és fajtól függően akár túl is élhetik Önt. Például:

• A vörösfülű ékszerteknősök 15-30 évig élhetnek
• A festett teknősök 25-50 évig élhetnek
• A térképteknősök 15-25 évig élhetnek
• A pézsmateknősök 30-50 évig élhetnek
• A pettyes teknősök több mint 50, akár 100 évig is élhetnek

A vadonban azonban a ragadozók és az élelemhiány miatt lényegesen rövidebb ideig élnek. Fogságban viszont teljes mértékben az Ön kezében van az egészségük. A hosszú élethez elengedhetetlen a kényelmes élőhely, a tápanyagokban gazdag étrend, a tiszta víz, valamint a megfelelő hőmérséklet és világítás biztosítása.

Vízi kedvtelésből tartott teknősök akváriumának berendezése

A vízi teknős akváriuma több egyszerű víztartálynál: teljes, kiegyensúlyozott ökoszisztéma. Ha ezen spórolsz, azzal sodrod a leggyorsabban veszélybe a teknősöd egészségét.

Akváriumméret

A vízi teknősöd akváriumának kiválasztásakor fontos a méret. Ideális esetben legalább négyszer olyan hosszúnak kell lennie, mint a teknős testének, hogy elegendő helye legyen úszni és felfedezni a környezetét. Ha több teknősöd van, mindegyiküknek a saját testhossza ötszörösének megfelelő helyre van szüksége.

Az akvárium méretét úgy is meghatározhatod, hogy minden egyes hüvelyknyi pánchosszra 10 gallon vizet számítasz. Mivel az Egyesült Államokban tilos 4 hüvelyknél kisebb teknősöket árusítani, a 40 gallonos akvárium a legkisebb ajánlott méret. A kifejlett vörösfülű ékszerteknősöknek akár 100-120 gallonos akváriumra is szükségük lehet.

Arra is ügyelj, hogy az akvárium elég masszív legyen, és elbírja a vizet, valamint az összes dekoráció súlyát. A legjobb választás egy szivárgásmentes üvegakvárium.

Szűrés

Ez az egyik legfontosabb tényező a vízi teknősök egészsége szempontjából, hiszen a vízben esznek, alszanak és ürítenek. A szennyezett víz gyorsan páncfertőzésekhez, sőt akár halálhoz is vezethet. Még ha fel is épülnek az ilyen állapotokból, maradandó lelki traumát szenvedhetnek.

Ezért a szűrő nem luxus, hanem a túléléshez szükséges kellék. Mindig olyan szűrőt ajánlok, amelyet legalább a tartály térfogatának 2-3-szorosára méreteztek.

A legjobb választás egy kiváló minőségű külső szűrő, amely mechanikai, biológiai és kémiai szűrést is biztosít. Ne feledd azonban, hogy a rendszeres, részleges vízcsere (25-50%) akkor is szükséges, ha a víz tisztának látszik.

Fűtés

A vízi teknősök hidegvérűek, vagyis külső hőforrásokra támaszkodnak testhőmérsékletük fenntartásához, az étel megemésztéséhez és a betegségek leküzdéséhez. A legtöbb vízi teknős számára a 72-82°F (22-28°C) közötti vízhőmérséklet megfelelő, bár az egyes fajok igényei kissé eltérhetnek.

A merülő akváriumfűtő használata a legjobb módja ennek, az INKBIRD hőmérséklet-szabályozóval kombinálva pedig segíthet állandóan melegen tartani a vizet. Én az ITC-306A modellt használom. Emellett szerelj fel védőburkolatot a fűtőre, hogy megóvd a teknőseidet a véletlen égési sérülésektől.

Napozóterület

A vízi teknősök kétéltűek, ezért teljesen száraz területet is kell biztosítanod, ahol kimászhatnak a vízből és napozhatnak. Ez a pihenőplatform készülhet bármilyen anyagból, például egymásra rakott nagy, stabil kövekből vagy úszó fából , de elég masszívnak kell lennie ahhoz, hogy a teknős teljesen ki tudjon emelkedni a vízből.

Ezen a területen a hőmérsékletet 85-95°F (29.4-35°C) között kell tartani hőlámpával vagy napozólámpával. A fűtőt csatlakoztasd a korábban említett INKBIRD hőmérséklet-szabályozóhoz, amely két kimeneti reléjével stabil hőmérsékletet tart mind a napozó-, mind a vízi zónában, ezért ideális hüllők számára.

Világítás

A hőlámpa nem bocsát ki UVB-sugarakat, ezért külön UVB-lámpára is szükséged lesz, hogy a teknősöd D3-vitamint tudjon előállítani, és megelőzd a metabolikus csontbetegséget. Kifejezetten 10.0-s UVB-izzót használj, amelyet a napozóhelytől 12-18 hüvelykre helyezz el, és naponta 10-12 órán át működtess. Félévente cseréld ki akkor is, ha még működik, mert idővel csökken az UV-kibocsátása. Fontos továbbá, hogy ne legyen műanyag vagy üveg az UVB-izzó és az állat között. Használhatsz hálós fedőt.

Aljzat és dekoráció

A félig vízi teknősök számára jól megfelel az aljzat nélküli akvárium. Ha természetesebb élőhelyet szeretnél kialakítani, használhatsz nagyobb folyami köveket vagy palát. Az apró kavicsokat vagy a homokot lenyelhetik, ami bélelzáródást okozhat.

Díszítésként teknősbiztos növényeket is hozzáadhatsz, például békalencsét, érdes tócsagazt vagy vízi salátát. Kerüld az apró műanyag tárgyakat, amelyeket a teknős megrághat és lenyelhet.

Vízi teknősök eledele és étrendje

A vízi teknősök mindenevők, fehérjét és zöldségeket is esznek. Tapasztalataim szerint a 2 év alatti fiatal teknősök főként húsevők, és a növekedésükhöz több fehérjére van szükségük. Naponta kiváló minőségű tápot adok nekik. Ahogy azonban nőnek, változnak az igényeik: étrendjük egyre inkább növényi alapúvá válik - a kifejlett teknősök étrendjének több mint 50%-át növényi tápláléknak kell alkotnia, és 2-3 naponta kell etetni őket.

Mindig a vízben etesd őket, ne a napozóhelyen. Etetés után néhány órával szedd ki az ételmaradékot, hogy megőrizd a víz minőségét és elkerüld a túletetést.

Zöldségként sötét levelű zöldeket adok nekik, például római salátát, pitypanglevelet, leveles kelt és mustárlevelet. Kerüld a káposztát - lényegében víz, tápértéke pedig alig van. Reszelt sárgarépával, kaliforniai paprikával és néha gyümölccsel, például dinnyével vagy bogyós gyümölcsökkel is megkínálom őket.

A pelletek mellett fehérjeforrásként időnként élő táplálékot is szívesen adok nekik, például etetőhalat, gilisztát vagy tücsköt, hogy változatosabb legyen az étrendjük. Soha ne adj nekik nyers húst az élelmiszerboltból vagy feldolgozott emberi ételeket, például virslit.

A megfelelő kalciumbevitel érdekében hetente 2-3 alkalommal szórd meg az eledelüket kalciumkiegészítővel, multivitamint pedig hetente egyszer adj nekik. Ha egy szépia csontot teszel az akváriumba, maguk szabályozhatják a kalciumbevitelt.

Gyakori egészségügyi problémák

A jól gondozott víziteknősök is megbetegedhetnek, de szerencsére a legtöbb egészségügyi probléma megelőzhető. Íme néhány a leggyakoribb betegségek közül, amelyekkel találkoztam, és hogy mit tehetsz ellenük.

GYIK

Tarthatom a víziteknősömet kerti tóban?

Igen, de ez a körülményektől függ. A kerti tó nagyszerű élőhely lehet a helyi éghajlathoz alkalmazkodott fajoknak, például a nyugati ékszerteknősnek. Biztonságosan körül kell keríteni, hogy távol tartsa a ragadozókat, és megakadályozza a teknősök szökését. Emellett a tónak tiszta vízforrásra és száraz, napos napozóhelyre is szüksége van. Trópusi fajoknak vagy nagyon kis teknősöknek azonban általában nem megfelelő.

Milyen gyakran kell tisztítanom a víziteknősöm akváriumát?

Két nap múlva tisztítsd meg. Hetente, vagy amikor a víz piszkosnak tűnik, cseréld le részben a vizet (25-50%). A teljes, alapos tisztításra, amikor az egész akváriumot lesúrolod, általában csak évente egyszer vagy kétszer van szükség, mert felboríthatja az akvárium egészséges baktériumegyensúlyát.

Miért nem napozik a teknősöm?

Ennek több oka is lehet:

• Nem megfelelő a hőmérséklet: A napozóhely felületének melegnek kell lennie, körülbelül 85-95°F (29.4-35°C).
• Nem érzi magát biztonságban: A napozóhely túl nyitott vagy instabil lehet.
• Beteg: A bágyadtság és a napozás elutasítása gyakori betegségre utaló jelek.
• A fény túl erős vagy vakító: Győződj meg róla, hogy a hőlámpa nem okoz kellemetlenséget.

Tarthatok együtt két teknőst?

Kockázatos, és gyakran nem ajánlott. A teknősök nem társas állatok, és agresszívek lehetnek, különösen, ha több hímet tartasz együtt, vagy nagy a méretkülönbség közöttük. Ha mégis megpróbálod, az akváriumnak nagyon nagynak kell lennie, több búvóhellyel és napozóhellyel, és fel kell készülnöd arra, hogy a verekedés első jelére különválaszd őket.